Szigetlankai konfirmandusok csapatösszerázója: Erdőd – Ákos – Hadad

Tizenketten, mint a tanítványok, a virágvasárnapot megelőző két napon útnak indultak, és habár esett az eső szinte végig, azzal együtt jött az áldás is, ez nem szegte kedvüket. Mivel a tarnai tábor foglalt volt, idén más utat kerestek a feltöltődésre, Hadad felé indultak. A tízparancsolat volt a két napos képzés témája.

Erdőd volt a kirándulás első állomása, ahol az ősi vár megtekintése után az erdődi református templomban Törő Nikolett gyakornoklelkész az első parancsolatról beszélt. Rácz Ervin lelkipásztor megtanította a kirándulás házihimnuszát: „Jó az Úrban bizakodni, jó az Úr. Remélj, és bízz benne, jó az Úr!”

Nagy élmény volt az ifjak számára az ákosi templom megtekintése, mindannyian először voltak a megye legrégebbi templomában. Itt a második parancsolatról és a féltőn szerető Istenről beszélt Rácz Ervin lelkész, és arról, hogy Jézusnak életünk trónján van egyedül helye.



Rögös úton (szószerint!) ugyan, de megérkeztek a hétvége főállomására a kirándulók. Tőtős Beáta lelkésznő fogadta őket. A Degenfeld kastély varázslatos, de ugyanakkor biztonságos helye volt a közösségépítésnek. A harmadik és a negyedik parancsolat játékos körülmények közötti megtanulása közben Papp Krisztina kántornő tanította meg az ifjakat dicsőíteni. Az este folyamán azt is megtanulhatták, hogy mi a következménye annak, ha nem Isten szerinti Igét határozzák meg életüket. Kemény és életbevágó témákat beszéltek át, meglepően őszintén és nyíltan.

Másnap a maradék hat parancsolat átbeszélése következett, és rájöttek arra, hogy Isten nem parancsolgatni akar, hanem nekünk akar jót ezekkel az Igékkel.

A gyülekezet család. A presbitérium apuka, a nőszövetség anyuka. Minden keresztelőn fogadalmat tesznek, nemcsak a szülők, hanem a gyülekezet is: ígérem és fogadom, hogy gyermekeink hitbeli nevelése érdekében minden tőlem telhetőt megteszek. Ennek mentén néhány gyülekezeti- és nőszövetségi tag, valamint presbiter ebédet készített és megláttatta a konfirmandusokkal, bárhogy is döntenek a konfirmáció után, itt egy szerető közösség fogja őket várni.

A konfirmálók már kapizsgálják miről is szól a gyülekezet. Egyre jobban ismerik a család fejét, Jézus Krisztust, éledezik a hitük. És egyre jobban ismerik egymást, barátokra leltek. Erről virágvasárnapon bizonyságot is tettek a gyülekezet előtt, elénekelve: „Erőt adsz minden helyzetben.”